Élményt nyújt a bábjáték

Kecskemét – Paraván mögé is állnak a továbbképzett pedagógusok

A kecskeméti Ciróka alapítója, Báron László örökségének jegyében zajlik a bábos-továbbképzés a főiskola tanítóképző karán.

Nem az a természetes, hogy az óvó, a tanító néni bábozik a gyerekekkel, és valamelyest ért is hozzá? – szögeztük a kérdést a tanfolyam indulásakor Szentirmai Lászlónak, a Magyar Bábjátékos Egyesület elnökének, a Sárospataki Tanítóképző Főiskola nyugalmazott dékán-helyettesének. Azért neki, mert a tíznapos továbbképzést egyesülete szervezte összefogva a Báron Bábos Műhellyel.
– Valóban az lenne az igazi, ha a bábjátékot mint élményt adó pedagógiai módszert gyakrabban alkalmaznák a mai pedagógusok – válaszol az elnök, egyben számos bábos szakkönyv szerzője. – Amióta a pedagógusképzés megváltozott, lekerült a figyelem néhány fontos dologról. Korábban a hallgatóknak becsületes óraszámaik voltak a művészet körébe sorolt tantárgyakból, mostanság ez nem így van. A tanfolyammal azt szeretnénk elérni, hogy a bábozás újra fontossá váljék először az iskolákban, majd a pedagógusoktatásban. Anno Báron Laci bácsival búcsúztattuk azt a néhány végzős hallgatót, akik letették a C kategóriás bábvizsgát, és vitték magukkal a kultúra átadásának ezt a metódusát iskolákba, óvodákba, művelődési házakba. Azért szervezkedem hogy újra legyenek képzett bábosaink – mondta Szentirmai László.
A 110 órás kecskeméti továbbképzés nyári intenzív szakasza augusztus 7-18 között zajlik. A részt vevő – főként kecskeméti – pedagógusok között a főiskola gyakorló intézményeiből hat óvónő és egy tanítónő szerez majd képesítést, hogy beépítsék a pedagógiai munkába a bábozást. A képzés tematikáját Szentirmai László állította össze, és az órák többségét is ő tartja, de részt vesz a képzésben – dr Galuska László személyében – a kar Magyar Gyermekkultúra Módszertani Műhelye is.
A pedagóguson múlik, hogy mit hoz ki a bábjátékból – fogalmaz dr. Galuska László főiskolai adjunktus, számos mesejáték szerzője. – A pedagógust fel kell vértezni azzal, hogy a gyerekek számára Ő maga is képes legyen bábokat készíteni, meséket eljátszani, másrészt, hogy a látott bábelőadásokat tanítványaival értő módon meg tudja beszélni – fűzi hozzá. – Nyári egyetemünkre olyanok jelentkeztek, akiktől nem áll távol a bábozás. Meglátásom szerint egy ilyen képzésnek hosszú távon van leginkább hozadéka.

Túljutva a száraz elméleten a képzésen részt vevők a héten már a gyakorlati feladatoknál tartanak. Hétfőn és kedden délután fúrtak-faragtak, varrtak és pingáltak, hogy formát és karaktert adjanak egy-egy választott mesetörténet bábfiguráinak. A rendezői kurzusok után pénteken a paraván mögé is állnak a pedagógusok. Délelőtt próbálnak, délután pedig bábelőadások lesznek, ahol a tanultakat azon melegében tapasztalatra válthatják a bábosok.

Popovics Zsuzsanna cikke megjelent 2012. augusztus 16.-án csütörtökön A Petőfi Népe c. napilapban.