Ez történt Szolnokon

November 06-a, a MBE tisztújító közgyűlése szombatra esett – amint a gyermekbábos gála is.

Általánosságban is nehéz feladat manapság több embert – bár céljaik azonosak és fontosak – egy adott pillanatban, egy adott helyre elhívni. A várakozást megmérgezi a tudat, hogy a hét nagyobbik része munkaidő, a fennmaradó rész pedig mindenkinél – ha lehet – a családé, a rokonságé, a szeretteiké. Így volt ez idén is.

A gyermekbábos gála a pandémia miatt végül szerény méretűvé zsugorodott: összeségében rövidebb lett, mint az általában szokásos. Nem érhette szó a ház elejét: a csoportvezetőket nem kényszerítette a helyzet – most mit nézzek: a többi csoport előadásait, vagy vegyek részt az egyesület életében legfontosabb eseményen. Az Aba-Novák Agóra egyik kiváló munkatársa maga köré gyűjtötte a díjátadóra megjelent fiatal bábosokat, és a közgyűlés ideje alatt bevezette őket a csillagászat rejtelmeibe.

A megismételt közgyűlés az ebéd után kezdődött, és zökkenők nélkül haladt végig a törvényesen meghatározott mederben. Az aprólékos beszámolót egy közeli időpontra ígérjük, mikoris rendelkezésünkre fog állni a jegyzőkönyv vezetője által helyben írásban és párhuzamosan a hang- és mozgóképfelvételeken rögzített történések jegyzőkönyvi változata.

Ami mindenki számára releváns hír: Egyesületünk ismét öt fős, választott vezetőséggel működik. Az alapszabály szerint több úton lehetett felkerülni a választhatók listájára, amit a jelenlévők közös egyetértésével helyben kinyomtattunk. A jelenlévők meggyőző többségű szavazataival öt személy került kiválasztásra: Bagi Márta, dr. Galuska László Pál, Pekari Bernadett, Szabó Antalné, Szentirmai László. Érvényes alapszabályunk szerint ők maguk közül választják ki azt a személyt, aki az egyesület elnökeként végzi munkáját – vezeti az egyesületet és természetesen karakteresen befolyásolja a vezetőség munkáját is. (A vezetőségi tagok egyhangú véleménnyel – egyelőre – Szentirmai László korábbi elnököt bízták meg az elnöki feladatok végzésével.)

Az egyesület megjelent tagjai két nagyon fontos ponton időztek sokáig.

• Korunk nem csak megalapozta, hanem esetenként már gyakorolta is az információtechnológia nyújtotta előnyöket. Gyerekeink a pandémia idején személyi számítógépeiken, okostelefonjaikon folytatták tanulmányaikat – bebizonyították, hogy megoldható az együttes cselekvés akkor is, ha a résztvevők nincsenek egyszerre egyugyanazon helyen. A tanácskozás arról folyt, hogyan alkossuk meg és öntsük jogilag elfogadható formába a „levélben szavazás” lehetőségét. Szolnokon kiderült, hogy ennek nincs akadálya, de megkérdőjelezhetetlenül tiszta módját kell kidolgoznunk, ráadásul mihamarabb. Példa van elég, csak hozzá kell igazítanunk egyesületünk sajátosságaihoz.
• A másik hasonlóan jelentős kérdés a vezetőség feladatainak formalizálása köré csoportosult. Országos hatókörű egyesületként, amelynek választott vezetői egymástól akár 400 km-re is laknak határozott és jól körülírt feladatokat kell teljesíteniük, amelyben a fokozott önállóságnak nagy szerepe kell, hogy legyen. Egyébként a rugalmatlan piramis formáció reprodukciója következik be. Bár hallani hangokat arról, hogy az egyesület nem működik, az ellenkezője az igaz. Az utóbbi évek alatt sikerült olyan kapcsolatokra szert tenni, amelyek a kultúrpolitika felé nyitottak ajtókat. Ezek nem pályázatok. Ide kapcsolati tőke is szükséges, ami személyhez kötött, ám el is vonhatja a kapcsolattartót az operatív, szinte napi feladatoktól – legyen az bárki. Így a vezetőség legelső feladatául azt tűzte ki, hogy megvizsgálja a társelnök funkciójának a kialakítását, és ezzel a vezetőség többi tagjához szorosan kapcsolódóan alakít ki tevékeny csapatot. A feladatok „újraparcellázásán” dolgozunk és nem kétséges, hogy hamarosan – ugyanitt, ezeken a felületeken – be is számolunk eredményeinkről.

Egy közgyűlés feladata az is, hogy tiszta képet lásson az egyesületi tevékenység anyagi hátteréről, a pénzmozgásokról. Az világos volt, hogy másfél hónappal a naptári év bezárása előtt nem okos dolog véglegesnek tűnő statisztikával előállni, majd ugyanennek az évnek végén kisebb változtatásokkal határozottan megrajzolt változatát közzétenni az üvegzsebben. Mindenki számára egyértelmű és elfogadható volt, – mint eddig is – hogy a pályázaton nyert és rovatokba szuszakolt összegek csak a konkrét pályázati szabályok szerint költhetők el. Ez az elmúlt időszakban 16 millió forint volt, amely pénzek az EMMI és a Családokért és Ifjúságért felelős tárca nélküli miniszter döntése alapján kerültek hozzánk. Egyéb bevételeink két forrásból származnak: tagdíjakból és tanfolyamaink „kiszervezéséből”. 2021-ben ilyenből kettő volt (Budapest Párbeszéd Háza, Szegvár EESzOJ Alapítvány). A kimutatásokat a helyszínen bárki ellenőrizhette az egyesület számítógépén.

Egyesület csak akkor létezhet, ha a személyek valamilyen határozott céllal ugyanazt akarják elérni, s ezért mindenki a saját helyén, amit tud, megtesz. A jó egyesület nem nélkülözi az erős vezetést, de ez nem jelenti azt, hogy mindent a vezetés felől kell és lehet várni. Mindenkit – tagot, vezetőt – elvek vezetnek és motiválnak. Ez az egyesületi küldetésnyilatkozatban olvasható. Az egyesület tagja – legyen az gyerek vagy a gyermekcsoport vezetője – maga is felismerhet és megnevezhet bármit, amin érdemes dolgozni, hogy az egyesület céljai, feladatai teljesüljenek. Ehhez szükséges a kommunikáció, a tudás arról, hogy ki hol mit csinál. Szerencsére a világ számtalan módot kitalált ehhez, és a nyomtatott sajtó óta tucatnyi más formában virulhat és teljesedhet ki minden ilyen törekvés.

Múlhatatlanul fontossá vált azon gondolatok felkutatása, felismertetése, amelyek a XXI. század embere, azon belül is a fiatalok érdeklődését felkelti, sokszor irányítja. A színház, benne a bábszínház (általában a művészet) napjainkban nagy bajban van. Kiszorult az élet fő áramlataiból, amit a nagy globális gondok uralnak. A föld felmelegedése, az emberek tömeges mozgása, a szegénység és gazdagság közötti rés szakadékká tágulása, az ostoba és hihetetlen hírek tombolása a valóság fölött és helyett…a lokális eltörpülése a nagy összesség búrája alatt. Kolosszális kihívás.

Hamupipőke tennivalója (hogy gonosz mostohája parancsára válogasson szét mákot, gerslit, hamut) hasonlít ahhoz, ami kimondatlan napi feladatunk a mi köreinkben. Saját kis közösségeinkben rendet teremteni, rendszert építeni, de úgy, hogy az óramű pontossággal működhessen egy cél érdekében: kinevelni az új évezredhez alkalmazkodni tudó új generációt, amely nem az elődök ellenében, hanem a közösséggel együtt tud haladni és munkálkodni.

Egyén a közösségben.

Közösség egyéniségekből.

…… miközben nevelve szórakoztatunk, szórakozva nevelünk.

Szentirmai László,

elnöki feladatokkal megbízott vezetőségi tag,