A szándék számít
Örömmel olvastuk a Korngut-Kemény Alapítvány on-line közleményét (https://szinhaz.online/a-korngut-kemeny-alapitvany-kozlemenye/?fbclid=IwAR3MlJlOW79siUSItX8c2Qhfelj610a9tXrlsW-TytLMumBWyGFUsidl2Yk ), hiszen ebből arra következtettünk, hogy a Kemény Henrik-örökséggel kapcsolatban maradt elég erő és szándék a (közös) cselekvésre.
Elébb pár tény.
Az 1989-ben alapított Magyar Bábjátékos Egyesület célja az alkalmazott (pedagógiai) bábjáték, illetve az amatőr bábjátszás szakszerű gyakorlatának támogatása. Ezt a célját a bábjátékot kedvtelésből – értsd nem kereső foglalkozásként – művelő fiatalságot és felnőtteket érintő átfogó, szakmai koncepciók kialakítása, akkreditált műfaji /tovább/képzések, tájékoztatás és alkalmi képviselet révén kívánja elérni. Kemény Henrik ennek az egyesületnek évtizedeken keresztül, – haláláig – tagja volt.
A bábcsoportvezetőket az iskolázás szakaszában lévő – a bábozást kifejezetten nem mesterségként művelő – fiatalságnak a műfajban rejlő kincsek felismerésére, s azok hasznosítására való képességgel felvértezése vezérli, és vele az anyanyelv közvetítette honi kultúrális hagyományok őrzése, a közösségépítés motiválja.
1981-ben, egy az Oktatáskutató Intézetben Zsolnai József által vezetett, kutatással megalapozott pedagógiai program az akkor szorgalmazott művelődési hátránykompenzálást, a kívánatosnak tartott képesség- és tehetségfejlesztést az iskola falai közé delegálta. A Zsolnai programba már a kibontakozáskor bekerült a bábozás, mert az interdiszciplinaritás, az összművészeti jellegből fakadó komplexitás, a kooperációval karöltő énérvényesítés, a proaktívitás és számos egyéb értéke – akkor még – fontos volt. Bár a NAT-ot megtermékenyítette, de a program szemlélete nem kerekedett felül a Ratio educationis ma is köztünk bolyongó szellemén. 1986-97 közötti időszakban Granasztói Szilvia a törökbálinti Kísérleti Általános Iskolában (ami a Képességfejlesztés Országos Központjaként szolgált), e sorok írója pedig a Sárospataki Tanítóképző Főiskolán (a Jászberényi Tanítóképző Főiskolával együtt), ahol a program számára formált pedagógusképzés folyt, a veressipkás bábhős „tantervi téma” volt. Mily fura, hogy ma nem az.
A MBE törekvéseinek ez az egyik sarokköve. Legalább harminc éve cél Vitéz László „köz- és elismertté tétele”. Útközben sok értékes gondolatsor látott napvilágot. Még ma is a legcizelláltabb az, amely Kékesi Kun Árpád tollából 2015. április idusán látott napvilágot az Art Limes lapjain (http://www.artlimes.hu/cikk?id=52). Keserű de érvényes megállapítása, hogy míg a Punch & Judy show egyike az angolság ikonjainak (pl. ötórai tea, piros emeletes busz, a szendvics, a burberry esőkabát , stb.), addig nálunk senki nem lobbizik úgy a Vitéz László érdekében, mint az a karcagi birkapörkölt, a fröccs, a IX-XI. századi összetett szarus magyar íj, vagy az Ilcsi natúrkozmetikai szerek esetében történt. Ezek hungarikumok.
Nos, nem sok minden történt 2014-2019 között. Az idő haladt, mi több szaladt,Vitéz László ügye leült. Generációk szálai öltődnek bele a nemzet szövetébe. Kemény Henrik 95. születésnapja már mögöttünk van. Szép lett volna a Népligetben, a leégett Bódé előtti tisztáson szétszórt hamvaival kevert földbe, – a hazai bábművészet eddigi legeredetibb és legzseniálisabb vásári bábjátékosa emlékezetére – egy életerős hársfát tűzni…. Szép lett volna Vitéz Lászlót hír szárnyára emelni, élettel átitatni, aztán a honi értékeink számára biztosított imázs promóció erejével üdvözölni iskolázásban, közművelődésben – a kultúrában. De a fogat meglazult….
Egy régi – nekem fontos barát – kérte a párbeszéd ébresztését. Ezt teszem most. ….Újra egy szekér elé hívom a lovakat, ……….szakértőket segíteni…. haladni.
Mert fontos a játék, a nagybetűs Játék, a játszók és főleg a számosságuk. De ehhez jó lenne, ha a halálmegvető népligeti pimasz, palacsintát majszolva üldögélne ott, a felső polcon. „Nyolcvan éven át palacsintasütővel kupáltam az ördögöket…” merengene Heni hangján és onnan nézhetné az örökségét őrző, bábos sokaságot, a hű emlékezetű népességet.
Sárospatak, 2020. május 20. Szentirmai László
utóirat:
Fókuszálva az elhúzódó folyamat végére – amely igazán 2019. novemberében gyorsult fel – utalok a tényre: március 31-én már csak három szakértői javaslatot várt az AM, amelyikből az egyik – a perdöntő – el is készült, a másikról nincs hír, a harmadik helyett egy senki nem kérte közlemény ismert.
A ráérünkarramég tempó eredménye: küldhetünk egy tiszavirág-csokrot, és felhörpinthetünk egy fröccsöt. Mindkettő Hungarikum.