A Lellei Színt-játszók Egyesület APRÓKÁK gyermek bábcsoportja

A kerek tallér – 2012. évi előadás

1993-ban volt óvodásainkból alakult első csoportunk, akik iskolás korukban sem szerették volna abbahagyni a bábozást, dramatizálást. A helyi művelődési ház szakköreként tevékenykedtünk, általában 15-25 gyermekkel, kolléganőmmel. Mindketten óvónők vagyunk. Fokozatosan kapcsolódtak be szülők is eleinte a bábozásba, később inkább irodalmi, zenei előadásokkal.

Időközben egyesületté alakultunk.

2001-től a gyermekekkel szinte kizárólag bábelőadásokkal készülünk 2008-tól csak én foglalkozom velük, kolléganőm pedig a felnőttekkel. Próbáinkat most is a művelődési házban tartjuk az ő szakkörükként, az anyagi részt teljesen ők biztosítják számunkra (terem, világítás, fűtés). Egyesületünket a helyi önkormányzat támogatja minden évben egy meghatározott összeggel, ebből finanszírozzuk az anyagköltséget, az utazásokat, ill. a technikai eszközöket. Ez nem sok, de ezért is hálásak vagyunk, mert egy biztos segítség.

Minden évben igyekszünk új előadást színpadra, „paravánra” állítani, amivel megyei, regionális, illetve országos fesztiválokon veszünk részt. Az egri gyermekbábos fesztiválra eddig 6 alkalommal jutottunk el, kétszer bronz minősítést kaptunk, ill. egy alkalommal a Magyar Bábjátékos Egyesület különdíját.

Magam szinte az óvónőképző főiskola elvégzése után azonnal elvégeztem egy bábcsoportvezetői tanfolyamot Kaposváron, így 1979 óta van művészeti oktatói engedélyem báb műfajban.

Az általam felajánlott mesék közül a gyermekekkel közösen választjuk ki, hogy mi lesz a következő, amit el szeretnénk játszani. Tapasztalatom, hogy így sokkal aktívabban vesznek részt a folyamatban. Életkoruktól, bábos „tapasztalataiktól” és a mesék szereplő számától függően két-három csoportra osztom őket, és időben elcsúsztatva külön foglalkozom velük, de van egy közös félóra, amikor mindenki ott van, és ilyenkor a közös játék a fő tevékenységünk, így épül egybe a mi kis csoportunk, és lesz barát a négy éves óvodásból és a 14 éves kamaszból.

Malac ólban – terménybáb

A bábok tervezésébe bevonom a gyerekeket, és elképzeléseiket fel is szoktam használni, mikor a végleges formát adom a báboknak, melyeket én készítek. (Ilyenkor a lakásom egy része inkább emlékeztet egy varróműhelyre. A technikai megoldásokat inkább csak elképzelem, és férjem ezek alapján próbálja elkészíteni.)

10-12 éves koromban is báboztam saját babáimmal, állataimmal az általam akkor ismert meséket, ill. kitalált történeteket. Az udvarunkon lévő szőlőlugast alakítottuk át testvéremmel és barátnőimmel színpaddá – az ablakról leszedett függönyökkel – és a környéken lakó kisgyerekek, meg a rájuk vigyázó nagymamák voltak a közönség. Ezt én szinte el is felejtettem, de mikor az egyik anyuka hozta a gyermekét a csoportomba, és mesélte, hogy ő gyermekkorában szinte csak tőlem látott bábelőadást, akkor elevenedtek fel bennem a gyermekkori emlékek, hogy én ezt nem most, hanem már igen régen elkezdtem szeretni, és azóta a bábozás életem fontos elemévé vált.

Míg saját gyermekeim kicsik voltak, kizárólag nekik, ill. a munkahelyemen alkalmaztam a főiskolán ill. a tanfolyamon megszerzett tudást, mert ezt a rengeteg időt, amit most a bábozással foglalkozom, nem lett volna szívem elvenni tőlük.)

2012-ben 18 gyermek van a csoportomban, ebben az évben két előadással készültünk, a kicsik: A róka és a libák c. mesét botbábokkal, a nagyobbak: Vajda András A kerek tallér c. meséjét hátulról mozgatott bábokkal, asztali játékkal tanulták és adták elő.

Balatonlelle, 2012. július 13.

Nagy Lászlóné Balogh Erzsébet
a gyermek bábcsoport vezetője